A kisgyermekkor az egyik legmeghatározóbb periódus az agy fejlődésében, mindennap millió új neurális kapcsolat (vagyis szinapszis) jön létre, amelyek befolyásolják a gyermek agyának, agykérgének fejlődését.

Az agykéreg a központi idegrendszer legmagasabb szintje, a bennük lévő sejtek típusa és sűrűsége nemcsak a kéregben elraktározott, velünk született program alapján alakul, hanem a gyermek környezetének befolyása alapján is.

A csecsemőkor után a kisgyermekkor az egyik legaktívabb időszak, amelyben a kognitív, a motorikus, az érzelmi és a pszichoszociális képességek alapjai lehorgonyzódnak. 

De mi az az ideális környezetet, amelyben nemcsak biztosítani tudjuk az egészséges fejlődést a gyermekek számára, hanem elő is segítjük azt?

Kisgyermekkorban a család mellett az óvoda lesz a másik színtér, amely meghatározza a gyermek mindennapjait, így a szülőkön kívül kulcsfontosságú szerephez jutnak az óvodapedagógusok a gyermek képességeinek, készségeinek és személyiségének alakításában, fejlesztésében. 

Laikusként is tapasztalhatjuk, hogy a gyerekek számára mennyire fontosak a művészetek, hiszen minden gyermek elmélyülten alkot, rajzol, fest, táncol, gyurmázik, épít, és ezt szívesen meg is osztja a környezetével. Az alkotás során a gyermek képessé válik a kommunikációra, nemcsak verbálisan, hanem vizuálisan is, így rátalálhat saját kifejezésmódjára. Az alkotás nemcsak a jobb agyfélketét fejleszti, hanem számos más agyterületet is, amely révén a gyermek egy teljesebb élményen keresztül szabadon eljuthat önmagához, és kiteljesedhet.

A megérzéseink mellett tényszerű adatok igazolják, miért olyan fontos a gyermek életében az alkotás örömének megélése. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a korai fejlesztésben a szabadjáték és a művészeti tevékenységek alkalmazása számos területre van pozitív, csizmahúzó hatással. Ebben a cikkben ezeket a területeket vesszük sorra, és megvizsgáljuk, hogy a művészeti tevékenységek milyen hatással vannak az egyes területekre.

Kommunikációs készségek

Amikor a gyermek fest, rajzol, építőkockából farmot épít vagy kivág egy kék szívet, akkor épp vizuálisan kommunikál a külvilággal. Lehetséges, hogy a gyermek rajzolás közben egy aktuális történést, eseményt rögzít és az azzal járó érzelmeket dolgozza fel, vagy kifejezheti a szeretetét. Az alkotás lehetővé teszi a számára, hogy beszéd nélkül kommunikáljon. Ez a kommunikációs csatorna nemcsak a preverbális, vagyis a beszéd előtti szakaszban fontos, hanem egész életükön keresztül biztosítja számukra, hogy kifejezhessék önmagukat egy másik módon.

Problémamegoldó képesség, képzelet

Amikor a gyerekek kitalálnak valamit, amit szeretnének megvalósítani, például elkészíteni egy bábot, akkor kis tudósként számos kérdést tesznek fel maguknak, próba alá vetik ezeket a hipotéziseket, végül megtalálják a legjobb megoldást. „Talán zoknit használjak vagy inkább papírból csináljam? Vajon rajzoljak rá szemet, vagy ragasszak inkább? Zöld legyen vagy piros?”

Az alkotáson keresztül a gyerekek kipróbálhatják saját feltevéseiket és implicit módon megtanulják, hogy egy kérdésre több jó válasz is lehetséges. Ahelyett, hogy szabályokat követnének vagy egy meghatározott irány szerint gondolkodnának, a gyermeki agy felfedezi a „miértek és a hogyanok” világát.

Szociális- és érzelmi képességek

Az alkotás folyamata segíti a gyermekeket érzelmeik kifejezésében és szabályozásában. Újraalkothatnak egész eseménysorozatokat, ezzel feldolgozzák azokat és az azzal járó érzelmeket. Az érzelmek természetesen nagyon széles spektrumon mozognak, lehetnek szomorúak, fájdalmasak vagy épp örömteliek, felemelőek. Az alkotás során az érzelmek újra át- és megélhetőek, így a gyermek reflektálhat önmaga érzéseire és esélyt kap, hogy feldolgozza és szabályozza azokat. A pszichológusok ezért is alkalmazzák olyan nagy előszeretettel a művészeteket a terápiák során, hiszen azoknak (ön)gyógyító erejük van. 

A következő lépcső ebben a folyamatban az, amikor a gyermek kontaktusba lép egy másik emberrel, megosztja alkotását és az azzal kapcsolatos érzéseit, és ugyanígy képes elfogadni mások alkotásait és érzéseit. Vegyük észre, hogy itt tulajdonképpen megint kommunikációról beszélünk, ami akár szavak nélkül egy vizuális térben játszódik le.

A gyerekek amellett, hogy tanulnak az érzelmekről, arról is bizonyosságot szereznek, hogy erőfeszítéseiknek megvan az eredménye, és azok felett kontrollt gyakorolhatnak. 

Óriási felelőssége van a felnőttnek abban, hogy erre pozitívan, megerősítően reagáljanak, így a gyermeknek sikerélménye lesz és nőni fog az önbizalma is. Fontos, hogy ne a produktumot dicsérjük, hanem az erőfeszítéseiket, így gyermekeknek nem a külső, hanem a belső motivációját fejlesztjük.

Finommotorikus képességek

A finommotorikus mozgások közé soroljuk a szem, a száj és az ujjak összehangolt, tudatos, koordinált irányítását. A finommotorikus mozgások meghatározzák a beszédfejlődést, a különböző eszközök, tárgyak használatát – mint például olló, ceruza –, illetve az egyik legfontosabb képességünk, az írás gyakorlását is. 

A gyurmázás, a gyöngyfűzés, a papírkivágás, a ragasztás, az építés, a festés, a rajzolás, a zenélés mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek gyakorolják a finommozgásokat. 

Kreativitás, reziliencia

Az alkotás egyet jelent a kreativitással. A kísérletezés, az analizálás, a felfedezés mind-mind a kreativitással kéz a kézben járó képességek, készségek. Az alkotás során a gyermek szabadon hoz létre valamit, más szóval kreál. A kreativitás szorosan összefügg a problémamegoldással, az újratervezéssel.

Minél többet alkot egy gyermek, annál több lehetséges útra talál rá, ami el fogja hozni a megoldást és valaminek a létrehozását. Nemcsak az iskolába, de az életbe való beváláshoz is elengedhetetlen a kreativitás és a reziliencia képessége.

Az a képesség, amely lehetővé teszi azt, hogy egy-egy új élethelyzetre rugalmasan reagáljunk és képesek legyünk egy új, ismeretlen problémára jó megoldást találni.

Ezért fontos, hogy a korai években a gyerekek ne legyenek nyomás alatt és ne érje őket negatív kritika az alkotás során. Nem mesterműveket kell létrehozniuk egy alkotási folyamat végén, hanem egy nagyon fontos képességet, a kreativitást gyakorolják, ami által egészséges, magabiztos felnőttek lehetnek, olyanok, akik képesek új kihívásokkal szembenézni.  

Forma és mennyiség ismeretek

Az alkotás során a gyermekek találkoznak olyan matematikai alapfogalmakkal, mint a méret, az alak, a forma, valamint alapvető matematikai műveleteket végeznek el, mint például az összehasonlítás, a számolás és a térbeli gondolkodás. Ezek az alapműveletek segítik őket majd a későbbi bonyolultabb logikai műveletek megértéséhez.

Kognitív képességek

A kognícióhoz vagyis megismeréshez már magasabb rendű mentális folyamatok tartoznak, mint például az ismeret megszerzése és megértése. A kognitív folyamatok magukban foglalják a gondolkodást, az emlékezést, a figyelmet, az értékelést és a problémamegoldást is. Ezek a magasrendű agyi funkciók biztosítják a nyelvelsajátítását, a képzelőerő meglétét, az észlelést, valamint a tervezést. Az alkotás biztosítja a kritikai gondolkodás gyakorlását, mentális tervek készítését, a projekció képességét és mindezek megvalósítását. A kognitív képességek szoros kapcsolatban állnak az intelligenciával is.

A Blum összművészeti módszerekre, technikákra épülő pedagógiai program, ahol a gyermekek alkotási folyamatokban és szabadjátékban vesznek részt, amely biztosítja képességeik, készségeik és személyiségük maximális fejlődését. A programban az óvodapedagógusok képzése mellett, arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a szülőket is felvértezzük egy eszköztárral, amelynek segítségével otthon is könnyen tudják ösztönözni gyermekeiket a szabad, játékos alkotásra. A Blum program a francia Alois alapítvánnyal, valamint a Szegedi Tudományegyetem Kognitív- és Neuropszichológiai tanszék munkatársaival együttműködve azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felmérje és tudományos elvek mentén bizonyítsa, hogy az alkotás és a neurokognitív fejlődés között milyen direkt kapcsolatok léteznek, és felmérjék ezeknek a lehetséges hatásoknak a mértékét.

Hajnal Edina

Tudományos segédmunkatárs, SZTE, Kognitív-Neuropszichológiai tanszék


Ez a cikk a 2020-as Blum Magazinban jelent meg. A Magazin lapozható és letöltehető formában elérhető a Blum hét 2020 aloldalán.