Az asztmára való hajlam örökölhető, de a betegség kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek.
Mi okozza a gyerekkori asztmát?
Felmérések szerint hazánkban minden tizedik gyermek asztmás. A betegség eredete szerint több csoportba osztható. Ritkább esetben, a betegek közel 10 százalékánál a kiváltó ok a tüdő fejlődésének korai károsodásával függ össze. Ennek oka lehet koraszülöttség, légzészavarral járó újszülöttkori állapotok, betegségek vagy hosszabb gépi lélegeztetés – magyarázza dr. Várhegyi Csaba gyermek-tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egy másik csoportba sorolható a betegek döntő többsége, ugyanis jóval gyakoribb, hogy az asztma allergiához társulva jelentkezik. Az allergiás asztma kiváltó oka valamilyen allergén, ez lehet penészgomba, pollen, poratka, állati szőr vagy ritkábban élelmiszer.
Kinél alakulhat ki asztma?
• Kora gyermekkorban a betegség előfordulása fiúk körében gyakoribb. Serdülőkorra ez az arány megfordul, 14 év felett rendszerint lányok körében fordul elő gyakrabban.
• A betegség kialakulásának kockázatát növeli: a családi halmozódás, a passzív dohányzás, a koraszülöttség (amelyek hátterében akár fertőzések is állhatnak), a korai légzőrendszeri fertőzések és tüdőfunkcióbeli zavarok. Az asztma létrejöttét illetően azonban a vezető rizikófaktor az allergiára való hajlam.
• A betegek többségénél jelentkező allergiás asztma kialakulásában nagy szerepet játszik az öröklődés. Ha az egyik szülő allergiás asztmás, a gyermeknél 30 százalék, mindkét szülő megbetegedése esetén 60-80 százalék a betegség kialakulásának esélye.
Az én gyermekem is asztmás?
Csecsemőkori asztma
A betegség diagnózisát 0–3 éves korban több tényező is nehezíti. Ebben az életszakaszban a hörgőrendszer szűkebb, és bármely fertőzés, gyulladás hatására, így vírusfertőzések következtében is könnyebben jelentkeznek asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés.
Az esetek többségében azonban csecsemőkorban az allergiára hajlamos gyerekeknél nem az asztma, hanem a betegség előfutáraként érkező ekcéma és ételallergia tünetei jelentkeznek. Az „allergiás menetelés” néven ismert folyamat során az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt tejallergiás, ekcémás tünetek, majd a későbbi életkorban, 2–3 év között gyakori savós középfülgyulladás jelentkezhet. Óvodás-kisiskolás korban pedig megjelenhetnek a jellegzetes allergiás, köhögéssel, szemviszketéssel és orrfolyással járó tünetek, melyek végső állomása lehet az asztmás megbetegedés.
Asztma óvodás korban
A jellegzetes asztmás tünetek sokszor ebben az időszakban jelennek meg. A tünetek kialakulásának több oka is lehet. Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja.
Asztmás gyermekeknél egy légúti vírusfertőzés tehát gyakran játszik szerepet a betegség tüneteinek (izgatott köhögés, sípoló, nehezített légzés) megjelenésében.
A panaszok enyhébb tünetekkel is jelentkezhetnek: ismétlődő és elhúzódó légúti hurutos betegségek, valamint makacs, gyakran antibiotikumok, köptetők hatására sem múló éjszakai köhögések formájában.
A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben.
Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.
Mi lesz később?
A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek megfelelő kezelés mellett az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál és 3 éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad.
Megelőzhető-e a gyerekkori asztma?
• Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először, és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen. A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell.
• Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin-bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását.
• A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.
• Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
• Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia megelőzésében.
Forrás: Gyermekévek
