Számos oka van annak, hogy nem tudják megoldani az együttlétet – mondta el az MR1 Kossuth Rádió Napközben című műsorában dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekklinikájának igazgató professzora. A klinika ugyanis két telephelyen működik, de eredetileg egyik sem egészségügyi intézménynek épült: az egyik helyen korábban tanonc-internátus, a másikon árvaház működött. A kórtermek kialakítása így nem teszi lehetővé, hogy az édesanya fürdőszobás szobában együtt lehessen gyermekével a kórházi ápolás ideje alatt. A jó szándék természetesen nem hiányzik az egészségügyi dolgozókból. Nemegyszer a nővérek találékonyságának köszönhető, hogy az alig néhány négyzetméteres, túlzsúfolt kórtermekbe mégis sikerül elhelyezni egy-egy pótágyat. A végső megoldást az anya-gyermek egészségügyi centrum megépülése jelentené, erre azonban még legjobb esetben is hat-hét évet kell várni.

Pécsen legalább működik anyaszállás a klinikai mindkét telephelye mellett. Még ennyi sem jut ugyanakkor a győri kórház körzetében élő anyáknak és gyermekeknek. A csecsemőkorúak mellett még ott alhat az édesanyjuk, a háromévesnél idősebb gyermekek esetében azonban ezt már külső intézményben sem tudják megoldani – mondja Tamás László János főigazgató főorvos. A tárgyi körülmények tehát itt sem adottak, az egészségügyi dolgozók azonban itt is igyekeznek megteremteni legalább az éjszakai benntartózkodás feltételeit a szülők számára. Régebben volt ugyan az épületben erre a célra kialakított helyiség, ez azonban időközben más funkciót kapott.
Nem kevés olyan helye is van azonban az országnak, ahol évek óta sikerül megoldani az együttlétet.

Miskolcon például a 2004 óta működő Ronald McDonald-ház a Gyermekegészségügyi Központ közvetlen szomszédságában található, és a 300 négyzetméteres épület egy időben 12 családnak tud átmeneti otthont biztosítani. Az apartmanház létrejöttéhez szükséges pénz nagy része egy jótékonysági rendezvényen jött össze; a beruházás 150 millió forintba került, amihez a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány 28 millió forinttal járult hozzá. A kis betegek szüleikkel és akár testvéreikkel tölthetik a napokat a szépen berendezett épületben. A szülők számára biztonságot nyújt ugyanakkor, hogy csak egy folyosón kell végigmenni, ha mégis baj történne. A családok az alapítvány jóvoltából ingyen lakhatnak a házban.

Kónya Kornélia, a budapesti II. sz. Gyermekklinika onkológiai osztályának főnővére is azt mondja, hogy mindent megtesznek, és akár még a lehetetlent is megpróbálják, hogy a beteg gyereknek és a szülőnek jó legyen. A klinika négy elkülönítő szobájában a szülők folyamatosan gyermekük mellett maradhatnak. A két másik – öt- és hatágyas – kórteremben is benn tartózkodhatnak a szülők a nap legnagyobb részében, azaz reggel 6 óra és este 10-11 óra között. Amennyiben igénye van rá, a szülő szállást kaphat a klinika hét baba-mama szobájának egyikében is, akár egyedül, akár gyermekével együtt. A klinikához tartozik még hat darab jól felszerelt lakás is a közelben, ahol – alapítványi támogatásnak köszönhetően – térítésmentesen lakhat a szülő, amíg a gyerek a klinikán fekszik. Ez nagy segítséget jelent a családoknak a sokszor egy-másfél évet is igénybe vevő kórházi kezelések ideje alatt.

A gyermeke mellett lévő szülő nagy segítséget is jelenthet az egészségügyi ápolószemélyzetnek, de természetesen állandó súrlódások forrása is lehet a szülők állandó jelenléte. Kónya Kornélia szerint rendkívül fontos, hogy a nővérek és az orvosok partneri kapcsolatot tudjanak kialakítani a társadalom különböző rétegeiből érkező szülőkkel. Ehhez kompromisszumkészségre van szükség mindkét fél részéről, és persze szabályokat is fel kell állítani. A klinikán ezt úgy oldják meg, hogy a gyereket csak a szülők látogathatják a klinikán,

a nagyszülőket és a többi rokont pedig arra kérik, hogy a látogatást halasszák arra az időre, amikor a gyerek már otthon van.

A budapesti Heim Pál Gyermekkórház vezetése hosszú évek óta küzd azért, hogy a szülők megfelelő körülmények között tartózkodhassanak a kórházban beteg gyermekük mellett. Erre azonban sem a technikai, sem a pénzügyi feltételek nem adottak. Dr. Harmat György főigazgató arról beszélt, hogy a kórházi alapítvány segítségével folyamatosan próbáltak kialakítani olyan fürdőszobás szobákat, ahol az anyák pihenhetnek. Az új építésű kórtermeket már eleve ú

gy tervezik, hogy lehetőleg egy szülő-egy gyerek vagy két szülő-két gyerek számára elegendő helyet biztosítsanak, és külön vizesblokkal is el vannak látva. A finanszírozási feltételek azonban továbbra is hiányoznak, ezért a szülőknek anyagilag is hozzá kell járulniuk a hotelszolgáltatások fenntartásához. Az OEP ugyanis csak egy minimális összeggel járul hozzá a szülők ellátásához, ami legfeljebb az étkezésre elég.

Egy anyuka, Lívia, a Bethesda Kórház körülményeiről számolt be: itt három olyan szoba van, ahol a szülő együtt maradhat beteg gyermekével, ezen kívül egy 8-10 ágyas anyaszoba áll rendelkezésre a pihenésre a szülők számára, amihez fürdőszoba, mikrohullámú sütő és hűtőszekrény is tartozik. Egy apukának nem voltak ilyen jó tapasztalatai egy vidéki kórház gyermekosztályán, ahol a gyermek éjszakai felvételét követően nem engedték meg a szülők

nek, hogy ott maradjanak, noha a körülmények ezt átmeneti időre lehetővé tették volna, és az osztályon éppen alig volt gyerek.

Előfordulhat, hogy nem elég az egészségügyi dolgozók jó szándéka sem, a szülők összefogása azonban ilyenkor is eredményt hozhat. A budapesti Szent János Kórház intenzív koraszülöttrészlegén például az édesanyák a korábban pajzsmirigy-szakrendelés céljára szolgáló helyiségből alakítottak ki egy hangulatos pihenőt, ahol addig tölthetik idejüket, amíg nem lehetnek koraszülött babájuk mellett.

Az egészségügyi törvény tehát minden beteg gyermeknek megadja a kapcsolattartás jogát, amikor kimondja, hogy minden gyermek mellett egy szülő maradhat a kórházi kezelés idejére. A tárgyi feltételek, az infrastruktúra (vagy inkább annak hiánya) azonban sokszor felülírja a törvény betűjét.