A kuncogik meséje – 4. fejezet
Amikor elunták a várakozást, megkérték az egyik fán lakó madárkát, hogy szóljon a varázslónak. A csiripelésre egyszer csak felébredt Horkoláb, és halk dörmögéssel szólalt meg. Az álmodóját! Hát már sehol sem lehet nyugta a magamfajta öreg varázslónak? Pedig épp csuda érdekes álmot láttam! – morfondírozott fennhangon, majd kitekintett az ablakon...