Meggyőződésem, hogy a gyereknevelés totálisan ösztönös dolog, és hogy a gyereket nem nevelni kell, hanem egyszerűen élni az életünket, hitelesen és őszintén. Még jobb, ha az önismeretnek minél magasabb fokán állunk, hibáinkat felvállalva, erényeinkre büszkén tudunk élni, miközben a gyerek észrevétlen "nevelődik." Azt is hiszem, hogy nem fejből kell gyereket nevelni, hanem szívből - más [...]
Mérlegelve minden szempontot, tavasszal eldöntöttem, hogy ősztől bölcsődébe adom a két és féléves fiam.
Azt hiszem, nagyon nehéz egy családban mindenkit azonos - vagy hasonló - nevelési elvekre hangolni. Gondolok itt a nagyszülőkre, nagynénikre, de akár az anyukára és apukára is. Fontos, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértsünk, ugyanazt a szemléletet kövessük.
Gáborral nagyon hasonlóak a nevelési elveink, soha nem volt vitánk emiatt. Nincs beosztva köztünk, hogy ki mikor van a gyerekekkel, csak valahogy úgy alakult, hogy a fürdetés és a meseolvasás az én feladatom. És néha egy örökkévalóságnak tűnik, míg ezekkel végzünk. Először arra is alig tudom rávenni őket, hogy menjünk fürödni, aztán arra, hogy jöjjenek [...]