Pár hete kiderült, hogy Jázminnak tejfehérje allergiája van. Most nem arról fogok írni, hogy mit jelent ez a mindennapokban, inkább az a folyamat rejt sok tanulságot, ahogyan erre rájöttünk.

Az én kis stramm, masszív lányom az év elejétől, egyfolytában beteg volt. Felsőlégúti betegségekkel küzdöttünk folyamatosan. Gyakorlatilag semmi mást nem csináltam április közepéig, csak gyereket ápoltam és a leckét próbáltam pótolni vele. Két napot  ment iskolába, aztán egy hetet nem. Megint ment három napot, majd egy hétig  megint nem. Mígnem az egészből lett egy középfül-gyulladás (három hétig hiányzott az iskolából), aztán pedig egy mandula-gyulladás (az csak egy hét volt, mert a tavaszi szünetben tudott gyógyulni). Eddig egyszer kapott életében antibiotikumot, az elmúlt hónapokban összesen négyszer. Borzasztóan lefogyott, állandóan sápadt volt és fáradt. Már nagyon tanácstalan voltam, hogy mit kellene csinálni, egy sima vérvétel kimutatta, hogy semmi „komoly” baja nincs. Sokan tudták, hogy min megyünk keresztül, mígnem egyszer valaki (pont a Gondolkodj Egészségesen! Program egyik munkatársa) javasolta, hogy menjünk el egy immunológushoz. Egy nagyon alapos kivizsgálás után egy héttel később megtudtuk, hogy a sok betegség hátterében tejfehérje allergia van és ez gyengíti Jázmin immunrendszerét. Most az a legfontosabb, hogy megerősödjön, ami legalább fél évig tartó nagyon szigorú diétával elérhető.

Bízom benne, hogy itt véget ért a kálváriánk, és hogy én is szolgáltam egy jó tanáccsal néhány anyukának.