-Auuuu! – kiáltott fel Apa váratlanul és fájó talpát dörzsölgetve lerogyott a füles fotelbe. – Már megint ráléptem egy, a szőnyegen szanaszét heverő fakockára! – panaszkodott hangosan, és a szemével a nappaliban szétszórt játékokat pásztázta. Anya megértően nézett rá, és felajánlotta, hogy hoz neki gyógykenőcsöt. – Inkább egy alapos rendrakásra lenne szükség – nézett ránk kicsit szúrós szemmel, majd folytatta az olvasást a számítógépén.
– Hadd játszanak kedvükre – állt mellénk Anya, aminek Lotti és én is nagyon örültünk. Lotti még csak kiscsoportos volt a pillangókkal színesre festett LEPKE csoportban, én viszont nagycsoportos nagylány, a DONGÓ csoportban. Még egy kicsit járok oviba, aztán jön a VAKÁCIÓ, és amikor annak is vége van majd egyszer nagyon sokára, akkor mi már iskolások leszünk, aminek már a gondolatától is izgatott leszek! Lottival visszavonultunk a gyerekszobába és egész délelőtt konyhásat játszottunk, meg nézegettük a kedvenc mesekönyveinket.
– Anyaaaaa! – kiabáltam hangosan a gyerekszobából – olvasd fel a kirándulós részt a piros könyvből!
– Mindjárt, Blanka, csak éppen teregetek, ráadásul oda fog égni az ebéd is, ha nem kavarom meg kétpercenként – sorolta mosolyogva.
– Apaaaaa! – próbálkozott tovább Lotti.
– Ha szeretnél valamit, gyere ki a nappaliba és ne kiabálj a gyerekszobából! – méltatlankodott Apa.
Lotti felkapta a mesekönyvet és kitrappolt a nappaliba, én pedig szorosan a nyomában mentem utána.
-Olvasd fel azt a részt, amikor eltévednek az erdőben – jelentette ki Lotti határozottan. Apa mereven bámulta a képernyőt és kis időbe telt, mire a nagy odafigyelésből képes volt felénk fordulva figyelni.
-Most sajnos nincs erre időm, be kell fejeznem egy munkát – nézett ránk sajnálkozva, aztán hozzátette: – ha vége a munkaidőnek, megígérem, felolvasom.
-Mindig ezt mondod, hogy sok a munka és olyan kevés időd marad velünk játszani! – szomorodott el Lotti.
-Amikor letelik a munkaidőd, azt ígérted, lenyírod a kertben a füvet – szólalt meg Anya.
-Ja tényleg, akkor utána – mondta Apa és olvasott tovább.
Lottival csendesen kimentünk a kertbe és a hintán ülve úgy csináltam, mintha felolvastam volna a könyvet, de igazából fejből mondtam a szöveget, amit régóta kívülről tudtam.
Anya közben kivitte a szemetet, meglocsolta a teraszon virító színes virágokat, kirakta a napra a száradó ruhákat, elintézett pár munkával kapcsolatos telefont és megírt egy anyagot az ő számítógépén.
-Milyen jó lenne, ha mi is úgy tudnánk csettinteni az ujjunkkal, mint a mesében a Mary Poppins, és egy pillanat alatt rend lenne, meg meleg ebéd és csillogóan tiszta fürdőszoba! – ábrándoztam.
-Olyat is csettintsél, hogy Apának kész legyen a dolgozója! – kérte Lotti.
Az álmodozásunkat Anya kiáltása szakította félbe:
-Gyertek, kész az ebéd! – szólt Anya a teraszajtóból.
Lottival beszaladtunk a házba, mert hirtelen rájöttünk, hogy farkaséhesek vagyunk. Anya az egyik nagy kedvencüket főzte, rakott krumplit koviubival. Apa is csatlakozott, aztán visszatért a dolgozójához.
Lotti aludt egyet ebéd után, addig Anyával elmentünk kutyát sétáltatni a közeli dombra. Mire visszaértünk, Lotti már ébredezett. Anya elővette a színes ceruzákat és egy kicsit ott maradt velünk rajzolni.
—————————————————————————
Szerintetek hogyan zajlott a nap hátralevő része? (szavazni a Blum program Fb oldalan lehet a videónál)
- Apa befejezte a munkát, füvet nyírt, aztán felolvasta a mesét. Addig Anya vacsorát készített.
- A család közösen társasjátékozott, és a ház körüli teendőket egy másik alkalomra hagyták.