Az év talán legszebb időszaka a Karácsony, s az ezt megelőző adventi hetek. Megtelik szívünk a várakozás, készülődés örömével: díszbe öltöztetjük otthonainkat, készülünk szeretteink megajándékozására, szeretnénk az ünnepet emlékezetessé, bensőségessé tenni.
A Waldorf óvodákban és iskolákban az adventi időszak elején kerül sor az Adventi kert vagy más néven Adventi spirál elnevezésű rendezvényre, mely egy nagyon mély, bensőséges ráhangolódás az ünnepekre.
Az esemény során a gyermekek egy gyertyával megvilágított teremben spirális úton mennek egyenként a spirál közepén világító gyertya felé. A teremben a spirált fenyőágak formázzák, mely mentén aranyszínű, kartonból készült csillagokat helyeztek el. A spirál közepén lévő gyertya segítségével meggyújtják a magukkal hozott, almába szúrt kisebb gyertyát, majd a kifelé vezető útjukon a megfelelő helyen leteszik egy földre helyezett aranycsillagra.
Ezáltal évről évre megélhetik az emberi aktivitás lényegét: ha az ember befelé megy, azaz nagy figyelemmel tanul, dolgozik, elmélkedik, egyedül teszi meg útját, míg bent a fényt megtalálja; ez a fény közös, mindenki számára megtalálható; a megtalált közös lángnál meggyújthatja a saját fényét, és azt kihozhatja a többieknek, azaz: nem rejti el magának, hanem odaadja a közösségnek, hogy ezáltal egyre melegebb és világosabb legyen azon a helyen, ahol éppen vagyunk. Ez egy szimbolikája annak a folyamatnak, hogy először egyénekké válunk a tanulás, gondolkodás által, hogy majd képességeinket a közösség rendelkezésére bocsátjuk.
Az alma a teremtést, a kis fény az ember fényét jelképezi, a keletkező nagy fény a krisztusi fény.