A szülő a háziorvosi rendelőben megkap(hat)ja azt a táblázatot, amely a kötelező és ajánlott védőoltások listáját, és az oltások esedékességét tartalmazza. Mire a gyerek óvodába kerül, már túlesik az oltások többségén. Az oltási naptár szerint óvodáskorban – iskolakezdés előtt – mindössze egy kötelező (ismétlő) oltás esedékes: a „Di-Per-Te-IPV (Diphteria, Pertussis, Tetanus, Polio)”. Röviden arról, ami a kódok mögött van.

Diftéria (torokgyík)

Kórokozója a Corynebacterium diphteriae méreganyagot (toxint) termelő variánsa. A betegséget a baktérium toxinja okozza, a toxint nem termelő Corynebacterium diphteriae torokgyíkot sem okoz. A toxin hatására a felső légutak (orr, garat, gége, légcső) nyálkahártyáján ún. álhártyás lepedékkel járó gyulladás alakul ki. Az álhártya a felső légutak belső üregét (lumenét) mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diftériatoxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert; mely utóbbi lágyszájpadbénulásban, izomgyengeségben nyilvánul meg. A kötelező védőoltás előtt a diftéria gyakran halálos kimenetelű betegség volt csecsemő- és gyermekkorban. A kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottságnak köszönhetően Magyarországon hazai eredetű diftéria nem fordul elő. Egyes szomszédos, volt szocialista országokból történő behurcolással számolni kell; oltott gyermekeink a behurcolt betegséggel szemben védettek. Magyarországon diftéria ellen 1928 óta oltanak, 1938 óta kötelező az oltás. Az átoltottság a mai napig >98%.

Pertussis (szamárköhögés)

Kórokozója a Bordetella pertussis. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását, jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. A rohamok száma a napi 30-40-et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. A betegség hosszú lefolyású, hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Az egyévesnél fiatalabb gyermekek szamárköhögése súlyosabb lefolyású. Az átvészelt betegség és a teljes oltási sorozat nem nyújt élethosszig tartó védelmet. Serdülő kortól ismételten kell számolni a betegséggel és a baktériumhordozó állapottal. Több hétig tartó köhögés esetén gondolni kell a szamárköhögés lehetőségére. A csecsemők és gyermekek életkor szerinti teljes oltási sorozata mellett kiemelkedő jelentőségű a serdülők emlékeztető oltása, hiszen a fertőzést az oltatlanok, illetve a kórokozót garatban hordozó felnőttek a mai napig fenntartják.

Tetanusz (merevgörcs)

Kórokozója a Clostridium tetani, amely anaerob (oxigén hiányában élő és szaporodó), toxintermelő baktérium. Természetben állatok és az ember szájüregében, béltraktusában, ürülékében él. Rendkívül ellenálló, hőstabil baktérium. A fertőzéshez a kórokozóval való érintkezés, és olyan körülmény szükséges, hogy a baktérium szaporodása, toxintermelése létrejöhessen. Ilyen körülmény jöhet létre mély állati-emberi harapás, roncsolt, szakított, földdel, trágyával szennyezett sérülés, lőtt seb, fagyás vagy égés esetén, amennyiben a sérült tetanusz elleni immunizációja hiányos vagy öt évnél régebben történt. A baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató neuronjait (idegsejtjeit) tartja állandó izgalmi állapotban, ill. az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota.
Speciális formája ennek a betegségnek az újszülött kori tetanusz.

A gyermekek oltása 1954 óta folyamatos, az 1990-es évek elején bevezették a 60 évnél idősebb, nem oltott személyek nem kötelező tetanusz elleni oltását. Az alapoltott személyek tízévenkénti újraoltása javasolt.

Tetanuszfertőzésre gyanús sérülés esetén az emlékeztető oltás adása abban az esetben indokolt, ha az alapoltás nem teljes, illetve az alapoltási sorozat öt évnél régebben történt. Az életkora miatt nem, vagy csak részlegesen (2x DPT) oltott csecsemők, ismeretlen oltási státuszú felnőttek tetanuszfertőzésre gyanús sérülése esetén aktív és passzív immunizáció (tetanusztoxoid tartalmú oltás és Tetanus hyperimmunglobulin) szükséges. Akik az alapimmunizációt 5 évnél régebben kapták, az útmutató szerint emlékeztető oltásban részesülnek. A gyermeklakosság körében gyakori a sérülés miatti akut kissebészeti ellátás, ahol a tetanus toxoid rutinszerű alkalmazása igen elterjedt, sok esetben felesleges gyakorlat. Gyermekek tetanusztoxoid oltása helyett az életkor szerinti kötelező oltás beadása lenne a megfelelő eljárás. 2007. januártól új Módszertani levél van érvényben, ennek alapján kell a tetanuszfertőzésre gyanús sérülteket ellátni!

Hazánkban az elmúlt öt évben évente 1-2 megbetegedés fordult elő, tíz évnél régebben oltott, illetve oltásban egyáltalán nem részesült felnőttek voltak az érintettek. Gyermek beteg, újszülött kori tetanusz évtizedek óta nem volt Magyarországon.