Amikor kislány voltam, rendszeresen írtam naplót. Gimnáziumi éveim végéig tartott ez a szenvedélyem, ami még az általános iskolában, a nyári emlékek lejegyzésével kezdődött.
Kitartóan körmöltem mindig, ragasztgattam az emlékeket, még rajzoltam is, hogy színesebbek legyenek a lapok. Az idén, mielőtt kitört a vakáció, elhatároztam, hogy nyári naplót fogunk írni a lányokkal. Nagyon tetszett nekik az ötlet, és még jóval az iskola vége előtt kidíszítettünk rajzokkal, matricákkal egy füzetet, amire ráírtuk, hogy: „A Kiss család nyári naplója„.
Nem titkolt szándékom volt, hogy egyrészt kicsit ösztönözzön minket arra, hogy minél tartalmasabban töltsük el a szünet napjait, másrészt, hogy Jázmin kicsit gyakorolja az írást, miközben nem érzi tanulásnak az ezzel töltött időt.
Emília önbizalmát pedig erősíti majd, ha a gyönyörű rajzai díszítik a közös naplónkat. Arra nem is gondoltam, milyen fontos lesz Jázminnak, hogy beleírjuk a naplóba pl. azt is, hogy három nap alatt olvasta el élete első könyvét.
Hogy igazán színes legyen a naplónk, sűrűbben kattintgatok a fényképezőgéppel. Így a meggyszedéstől kezdve a kerti sütögetésig mindenről van fotónk, amit persze ki is nyomtatunk és nem marad a gépben évekig.
Már most nagyon jó érzés belelapozni, pedig még csak pár hét telt el a nyári szünetből. Képzelem, milyen nagy élmény lesz elővenni néhány év múlva és felidézni a 2011-es nyár emlékeit.