– Miért pukkannak ki a buborékok? – kérdezi Peti bácsi a köréje gyűlt gyerekektől. Érkeznek a tudományos válaszok, de Peti csak a fejét csóválja, majd végül elárulja: mert nagyon csiklandósak és kipukkannak a nevetéstől. Ezzel vezeti fel Körmöczi Péter a következő játékot, ahol a vidám csapatnak jókedvre kell derítenie a szomorú csapatot, úgy, hogy nem érhetnek a másikhoz. Nyüzsögnek, próbálkoznak, ki gesztikulációval, ki viccekkel próbál derűt varázsolni társa arcára. A szomszédos teremben szintén drámafoglalkozás zajlik Anitával és Gyurival – együtt szövik a mese fonalát az óvodásokkal. Egy magyarországi erdőben járunk, melyet a gyerekek népesítenek be különféle állatokkal. Miután tisztázzák a púpos teve és a zsiráf lakhelyét, érkeznek a levegőben a madarak, záporoznak a fajok, s a mese tovább bonyolódik.

Összesen tíz helyszínen folyik a kiscsoportos foglalkozás, melyek átlagosan 30 percig tartanak. Találunk futkározós, táncos és elmélyült foglalkozásokat is, amelyek mind-mind a levegő témakörre épülnek. Hozzácsapódok egy 20 fős társasághoz, akik egyik kezükben almaszeletet tartanak, a másikban pillangót lóbálnak, szép színeset. Az imént készítették a kézműves műhelyben tojástartóból, meg színes papírokból. – Képzeld, az enyém először báb volt, csak aztán nyílt ki ilyen pillangóformájúra – újságolja büszkén egy szöszke fiúcska, miközben megérkezünk egy sejtelmesen megvilágított terembe. Adri tart nekünk gyerekjógát, amely légző gyakorlattal indul, méghozzá hegyi levegőt szippantunk be orron keresztül és ott is fújjuk ki. Hamarosan a fél csoport hegy pózba vágja magát, a többiek kúsznak, gördülnek alattuk egészen addig, ameddig meg nem érkeznek egy tisztásra, ahol belebújnak a szivárvány minden színébe.

Ha akad némi üresjárat két foglalkozás között, Magyarné Willinger Andrea óvodapedagógus saját fejlesztésű társasjátékát, a Gyümölcskalandot próbálhatják ki a gyerekek. Mozgásos, sokféle képességet megmozgató, különböző korcsoportokkal és létszámmal is kiválóan játszható játék.

Az emeletről izgalmas dallamok hallatszanak, s amikor a különleges hangszerek hangja elhalkul, a gyerekek hattyúvá, bagollyá változnak. Ha újra felcsendül valamelyik madársíp, az ovisok légiesen, egymást kikerülve mozognak tovább Tarján Vera (Apró Színház) vezényletére. A foglalkozás végén Fehér Károly, a világzenei hangszerek megszólaltatója minden gyermek kezébe ad egy djembe-t, hogy kipróbálhassák, együtt üthessék a ritmust.

A szemközti teremben nagycsoportos gyerekek ropják Csikivel a különböző táncokat, körjátékokat. Pihenésként választanak maguk közül egy medvekirálynőt, akit körbeülnek és bármit kérdezhetnek tőle, amit egy medvének tudnia kell. Nagy levegőt vesznek és a medvekirálynő vezetésével elcammognak egy tóhoz, amibe először lábacskájukat mártják bele, majd fejest ugranak és halakká változnak át. Csattogtatják kopoltyújukat, lélegeznek – hiszen a víz alatt is van levegő…

Lent, két teremben is óriási dobókockás, földre kiterített társasjátékkal tanulják a nagyobbacskák, hogyan kell szelektíven gyűjteni a hulladékot. Feszülten próbálnak az összetett társasjáték minden részletére odafigyelni. – Jaj, már megint a műanyagot kell a sárgába dobnom, pedig én a kék kukát akarom kipróbálni – csattan fel egy elkeseredett hang a játék hevében.

Az ugrabugrálás, koncentráció után jól esik belépni a hangtálak és didgeridoo (didzseridu) világába, amely messzire repíti lelkünket. A gyerekek elcsendesülnek, átszellemülnek. Hátukon fekszenek, kezük a hasukon, légzésüket figyelik, melynek ritmusát hangtál diktálja. Majd törökülésben várják türelmesen, hogy mindenki háta mögé odaérjen a hangtál, illetve az Ausztráliából származó didgeridoo. – Csukjátok be a szemeteket. Ne nézzétek, érezzétek!- tanácsolja a gyerekeknek Halmai László hangrezgés terapeuta, s az óvónőket is bevonja a kísérletbe. A rezonancia a kulcs, amely harmonizálja a fizikai, mentális és érzelmi teret. Gyorsan elröpül a fél óra, melynek a végén párosával, szorosan összeölelkezve beállnak egy nagyobb hangtálba, melyet szintén megszólaltatnak. Ha kívülről megsimogatják az egymásba kapaszkodó gyerekeket, akkor is érezhető, hogy egész testük remeg. – Ugyanígy rezeg a test minden egyes levegővételnél – magyarázza Tapasztó Zsuzsa, László társa.

A délelőttöt a Kolompos együttes Furulyás Palkó című dramatikus mesejátéka zárja, melyen keresztül az együttes tagjai rengeteg ismeretanyagot is megosztanak a gyerekekkel: megtudhatjuk mi az a kolomp, mitől medvehangú a nagybőgő és milyen állatra hasonlít a brácsa. A gyerekek és óvónők énekelnek, dülöngélnek, együtt lélegeznek.

Hatvani Csilla


Köszönjük a Sió, a Zewa és a FruitVeb támogatását!