Idén április 19. estétől április 27. estéig ünnepeljük a Pészahot, a három zarándokünnep egyikét. A nyolcnapos ünnep a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, 3319 évvel ezelőtt kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le.
Különleges pészahi törvények
A kovászos: Az egyik kötelezettség az, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól. Cháméc minden étel, ital, ami az öt fő gabonafajta – búza, rozs, árpa, zab vagy tönköly – felhasználásával készült, ha attól kezdve, hogy a víz érintkezett a liszttel, több mint 18 perc telt el a sütésig, mert ennyi idő után már megindul a kovászosodási (erjedési) folyamat. Az előírás szerint a kovászos „ne legyen látható” és „ne legyen fellelhető”: ki kell takarítani, fel kell kutatni, és meg kell semmisíteni. Az askenáz (európai származású) zsidók nem szoktak rizst, kukoricát, földimogyorót és hüvelyeseket sem enni Pészahkor.
A macesz: A másik kötelezettség, hogy megfelelő mennyiségű, Pészahra alkalmas kóser ételt készítsünk elő, hogy legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a Pészahra készült mácá (macesz), mert ez helyettesíti a kenyeret.
Az edények: Pészáhkor nem használhatjuk a mindennapi edényeket és evőeszközöket, mert azok chámécosak. Sok háztartásban van elkülönített edény- és étkészlet, amelyet csak Pészahkor használnak.
A széderek: Pészah egyik legfontosabb része az ünnep első két estéjén (április 2–3. este) megtartott széder. Ilyenkor felolvassák a Hagadából a Kivonulás történetét, és meghatározott rend szerint tartják meg az étkezés szokásait. A széder tálon lévő ennivalók mindegyike egy-egy szimbólum pészahhal kapcsolatban.
A pészah jelentős családi, közösségi ünnep, amelyet a gyerekek is izgatottan várnak.
Forrás – www.zsido.com