Minden szülő tart attól, hogy gyermeke egyszer nagyot esik a biciklivel, félrenyel egy mogyorót, vagy súlyos fertőzést kap el. A kérdés az, hogyan lehet felismerni, hogy nagy a baj, hogyan állapítható meg gyorsan, milyen állapotban van a kicsi? Mikor kell hívni a háziorvost, mikor a mentőt?  Dr.Krivácsy Péter gyermekgyógyász, a Léghajó Program elnöke, mentőorvos, a Gondolkodj Egészségesen! Program Biztonság rovatának Arca most csokorba gyűjtötte a legfontosabb gyermekkori vészhelyzeteket, és a legfontosabb, akár életmentő fogásokat, melyeket szülőként vagy óvodapedagógusként jó, ha elsajátítunk. Elsőként az eszméletvesztéssel kapcsolatos tudnivalókat szedtük össze.

A gyermekkori betegségek jelentős része hirtelen kezdetű, és gyorsan változnak a tünetek. Ezért előfordul, hogy a döntést időközben felül kell bírálni, pl. azt a hasmenéses gyereket, aki a délelőtti orvosi viziten még otthon ápolható állapotban volt,  délutánra kórházba kell vinni.

Néhány gyakran előforduló helyzetről olvashatnak az alábbiakban, olyanokkal, amikkel bármikor találkozhatunk akár otthon, akár oviban, akár a játszótéren. Kérjük tekintsék ezt egy első merítésnek a gyermek elsősegélynyújtás terültén.

Eszméletvesztés


Az eszméletvesztés mindig ijesztő. Számos okból kialakulhat, esetenként nem is nyilvánvaló, hogy miért. Gyakori az ájulás és a lázgörcs, viszonylag gyakoriak a balesetek, ritkábbak a mérgezések, a hőguta, az agyhártya- agyvelőgyulladás, cukorbetegség, és az agy különböző betegségei. Bármilyen okból is alakult ki eszméletvesztés, a hétköznapi ájulás kivételével komolyan kell venni és azonnali teendőket igényel. Különösen az elhúzódó és/vagy légzészavarral járó eszméletvesztés veszélyes.

Első teendők.

  • Ha nem fekszik, akkor helyezze óvatosan vízszintes, nem puha felületre.
  • A légzés ellenőrzése. Ha nem lélegzik, haladéktalanul kezdje meg a befújásos lélegeztetést. Ha baleset következtében alakult ki az eszméletvesztés, figyeljen a nyaki gerinc védelmére.
  • Ha nem sérülés miatt történt az eszméletvesztés, akkor fektesse stabil oldalfekvő pozícióba. Ne hagyja magára, figyelje meg folyamatosan.
  • Rángógörcs esetén lazítsa meg a ruhát a nyaka körül, hogy ne akadályozza a légvételt, elszürkülés, nyilvánvalóan súlyos légzészavar esetén végezzen befújásos lélegeztetést, amíg fenáll.
  • Hívjon mentőt. Abban az esetben, ha hétköznapi ájulás történt, akkor ne.

 

Amit nem szabad tenni.

  • Ne akarja megállítani a rángatózást. Csak sérülést lehet vele okozni.
  • Ne dugjon a görcsölő gyermek szájába semmit. Hátratolhatja a nyelvet és elzárhatja a levegő útját.
  • Ne pofozgassa, ne tartsa víz alá. Ezek is csak fokozzák a sérülés esélyét.

 

Lázgörcs.

6 hónapos és 5 éves kor között fordul elő ez a kórálapot. Eredetét illetően megoszlanak a vélemények, de elsősegély szempontjából ugyanúgy kell eljárni, mint egy epilepsziás görcsnél (ld. fent). A lázgörcs alapvetően jóindulatú betegség, a görcsroham majdnem mindig néhány percig tart és gyorsan rendeződik a gyerek állapota. Ettől persze ez egy ijesztő jelenség. Fontos, hogy a lázgörcs jelentkezése esetén nem a lázcsillapítás fogja megoldani a problémát, legfontosabb a biztonságba helyezés és a légzés biztosítása, leginkább óvatos oldaltfektetéssel. A lázgörcs ismétlődhet, de szerencsére ez csak kb. 30%-ban következik be. A lázgörcs ismétlődését nem lehet korai lázcsillapítással megakadályozni.

Ájulás.

  • Többnyire tartós egy helyben állás alkalmával vagy hirtelen felálláskor fordul elő. Sokszor émelygés, hányinger, szédülés, verejtékezés előzik meg. Az eszméletvesztés néhány percig tart, majd gyorsan szűnik. Oka a véreloszlásváltozás miatt létrejött vérnyomáscsökkenés és pulzusszámcsökkenés következtében kialakuló csökkent agyi véráramlás. Megelőzhető, ha hosszabb ideig tartó álláskor időnként megmozgatja magát, vagy ha kerüli a fekvő helyzetből való hirtelen felállást. Serdülőkön, lányokon gyakoribb. Az elájult gyermeket óvatosan vízszintbe kell fektetni, lábait kissé megemelni.

 

 

Stabil oldalfektetés

Alapelvek.

  • A száj alul legyen, hogy a folyadék szabadon távozhasson.
  • A testhelyzet legyen stabil. Csecsemőnél ehhez szükséges lehet pl. egy kispárna, hogy megtámassza a hátát.
  • A légzést semmi ne akadályozza.
  • Figyeljen a gerinsérülés lehetőségére.

 

Affektív apnoe.

  • Kiskorban, általában 3-4 éves korig fordul elő. Hirtelen ijedtségre, érzelmi ingerre a gyerekek egy része ilyen reakcióval reagál. Mintha bentakadna a levegő, sokszor meg is merevednek egy pillanatra, van aki el is ájul. Erős ingerek, pl. ráfújás, hideg víz megszakíthatják a folyamatot. Ijesztő, de veszélytelen jelenség.

Hívjon mentőt minden esetben:

  • ha a gyermek nem lélegzik vagy nehézlégzése van vagy lilásszürke a bőre,
  • bármilyen baleset után eszméletlenség, zavartság, hányás, nagyobb nyílt seb, folyamatos és/vagy lüktető vérzés lép fel, erős fájdalma van. Nyaksérülés után, ha fájdalmat, merevséget észlel a sérülés helyén.
  • láz, fejfájás, hányás, nyaki merevség előfordulásánál,
  • hirtelen kialakult rángógörcsnél, eszméletlenségnél,
  • mérgezés esetén.

 

Hat ötlet, amely sürgős helyzetben segítség

  • Készítsen listát a vészhelyzetben használható telefonszámokról (a könyv végén segítünk összeállítani), és tartsa magánál. Külföldön a helyi számokról is tudakozódjon.
  • Tartson otthon elsősegélydobozt, amely tartalmazza a legfontosabb gyógyszereket, kötszereket, eszközöket.
  • Helyezzen el jól látható házszámot otthon, hogy ha szükséges, a mentő könnyen megtalálja.
  • Rögzítse gyermekéről a következőket:
    • Az eddig megkapott oltások (oltási könyv).
    • A korábban lezajlott, vagy jelenleg is fennálló fontosabb betegségek listája, dokumentációja.
    • Ha szed gyógyszereket, akkor mit, mennyit, miért.
    • Van-e allergiája, és ha igen, mire.
    • Mi a vércsoportja.
    • Magassága, testtömege.
  • Tanítsa gyermekét arra, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
  • Tanuljon meg újraéleszteni.

További részleteket olvashatnak dr. Krivácsy Péter – Gyermekkori vészhelyzetek – S.O.S. megoldások könyvében.

A cikk a Gondolkodj Egészségesen Magazin 2012-es számában jelent meg.