Az utóbbi évtizedben éghajlat szempontjából mindeddig kiegyensúlyozott és élhető kishazánkban mintha megváltozott volna a helyzet, és ami engem illet: nem előnyére.
Beszélhetnék a két kedvenc évszakom, a tavasz és az ősz eltűnéséről; vagy a perzselő, égető nyári forróságról, ami részemről élvezetetlenné tesz számtalan dolgot; a szélsőségesség felé tendáló csapadék-helyzetről, nevezetesen, hogy vagy kiég minden a hosszan tartó szárazságtól, vagy hetekig ömlik az eső; és beszélhetnénk a kontinentális éghajlatra tudtommal kevésbé jellemző hirtelen a semmiből feltámadó, éktelen intenzitással tomboló és elemi erővel ránk lesújtó viharokról.
Ez utóbbi jelenségnek hála, az elmúlt években a kelleténél több olyan helyzetet kellett átélnem, amit pánikreakciókra és érzelmi túlkapásokra hajlamos jómagam kifejezetten nehezen visel, és amely helyzeteket meggyőződésem, hogy pusztán a vak szerencsének köszönhetően éltem túl.
Az alábbiakban több forrást felhasználva arról olvashatnak, melyek azok az alapvető tudnivalók, amelyekkel tisztában kell lennünk, ha az elemek összecsapnak a fejünk felett.
A vihart abban az estben tekinthetjük veszélyesnek, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb, mint 6-15 másodperc telik el. Ez azt jelenti, hogy a villám kevesebb, mint 2-5 km-re tőlünk csapott le (a villámlás és a mennydörgés között eltelt időt hárommal elosztva megtudhatjuk, hogy a vihar kb. hány km-re van tőlünk).
MIT TEGYÜNK VIHARBAN OTTHONUNK ÉPSÉGE ÉRDEKÉBEN?
Vihar esetén rögzítsük, vagy vigyük biztos fedél alá a szabadban lévő tárgyakat, a kertben ne hagyjunk semmit, ami sérülékeny, és amit felkaphat a szél.
Szélvihar esetén zárjuk be az ablakokat, húzzuk le a redőnyöket, nézzük meg, hogy becsuktuk-e az összes ajtót.
Nyáron egyébként is tanácsos csukva tartani az ablakokat olyankor, amikor nem vagyunk otthon akkor is, ha betörésbiztos, hiszen bármikor feltámadhat a szél, és kárt tehet berendezési tárgyainkban, nyílászáróinkban.
ELEKTROMOS KÉSZÜLÉKEK HASZNÁLATA
Áramtalanítsunk a villámok miatt, vagy használjunk túlfeszültség ellen védő elosztót.
Az elektromos berendezések fali csatlakozóit célszerű kihúzni és fel kell készülni az esetleges áramkimaradásra.
Ne használjunk telefont, vagy más elektromos berendezést. A mobiltelefon használhatóságáról egymásnak ellentmondó véleményeket találni, így mindenki tegyen saját meggyőződése szerint.
Vihar esetén válassza le televízió készülékét mind a villamos-elosztó, mind pedig a kábeltelevízió hálózatról. Mindkét hálózat alkalmas arra, hogy szélsőséges körülmények között szabványos földelés mellett is túláramot vezessen le, amelynek az eredménye meghibásodás vagy akár tűzeset is lehet.
Az internet-használók döntő része a szolgáltató által biztosított modemen keresztül használja a szélessávú hálózatot. Vihar esetén mindenképpen válassza szét a modemet a háromféle csatlakozástól: húzza ki a közcélú villamos-energia elosztó hálózatból (azaz ne legyen áram alatt), vegye le a kábeltelevíziós hálózatról, és szükség szerint a számítógépről vagy a routerről is válassza le. Ne adjon esélyt annak, hogy az esetleges túláram, mint másodlagos villámkár továbbterjedjen.
MIT TEGYÜNK, HA A TERMÉSZETBEN ÉR UTOL MINKET A VIHAR?
Ha szabadban tartózkodó személy nem képes fedett helyre menekülni, kiemelkedő építményektől, fáktól, nagyobb fémtárgyaktól, elektromos vezetéktől távol helyezkedjen el, ezekbe ugyanis könnyen belecsaphat a villám. A legcélszerűbb valamilyen terepmélyedésben, gödörben meghúzódni, ezzel ugyanis csökken a szél nyomásának kitett testfelület, és így az elsodrás veszélye.
Jégeső esetén összehajtott ruhadarabbal, vagy összefont karjainkkal óvhatjuk fejünket a sérüléstől.
A szabadban tartózkodva soha ne álljon fa alá a vihar idején! Lehet, hogy a lombozat valamelyest megóvja az esőtől esetleg a jégtől, de fennáll a villámcsapás veszélye, illetve a fáról esetleg letörő ágak, vagy a fa kidőlés okozhat sérülést. Különösen veszélyesek ilyen szempontból a nagyobb nyílt területeken lévő, egyedülálló fák. Amennyiben mégis csak fák közelében találunk menedéket, mindenképpen alacsonyabb fákat keressünk. Legalább 3-5 méterre álljunk meg a fa törzsétől, a lombsátor alatt, ne álljunk közvetlenül a fa törzse mellé, és semmiképpen ne érintkezzünk vele.
Soha ne meneküljön erdőbe a vihar elől! A vihar által kidöntött fák életveszélyesek, egy eseteleges villámcsapás hatására kialakuló erdőtűz a viharos szélben rendkívül gyorsan tejed, és az előre való menekülés szinte lehetetlen.
Ha hegyvidéken ér minket utol vihar, hagyjuk el a gerinceket, a csúcsok világát, a környezetükből kimagasló sziklaalakzatokat! Menjünk le a gerinc szélvédett, a közelgő viharral ellentétes oldalán legalább 100 méterrel a gerinc alá. A gerincnek a vihar felé eső oldala jobban ki van téve a villámcsapásoknak, és a hegytetőn, hegygerincen álló emberi test a villámhárító szerepét tölti be.
Lehetőleg törmelékes kőzettel borított helyet keressünk magunknak.
Guggoljunk vagy üljünk le, a talaj és a testünk közé helyezzünk valamilyen szigetelő réteget (pl. üljünk a hátizsákunkra vagy mászókötelünkre). Magunk alá húzott lábbal, fejünket a térdünk közé hajtva üljünk. Amikor a villámcsapás eléri a talajt, annak töltése nem egy pontban összpontosul, hanem sugarasan szétterjed néhány száz méterre. Amennyiben egy ilyen, a földfelszínen szétterjedő villám szétnyitott lábbal, vagy gyaloglás közben ér el minket, az könnyen végzetes lehet. Soha ne hasaljunk le a földre.
Hátizsákunkkal, testünkkel vagy a fejünkkel semmiképpen ne támaszkodjunk a sziklafalnak!
Akár a hegyekben, akár nagyobb nyílt térségekben ér el minket a vihar, kapcsoljuk ki a nálunk lévő elektromos eszközöket (mobiltelefon, mp3 lejátszó). A mobiltelefon akkor is veszélyes lehet, ha nem használjuk, de automatikusan keresi az összeköttetést a hozzá legközelebb eső adótoronnyal. Eközben elektromágnesen mező keletkezik, amelyen a villám könnyebben át tud haladni. A szakemberek egy része szerint viszont villámlás idején is nyugodtan használhatjuk a mobiltelefont, mivel tévhit az, hogy a villámok követik a rádióhullámokat.
Ne gyülekezzünk nagyobb csoportokba, próbáljunk meg úgy elhelyezkedni, hogy az egyes emberek közötti távolság legalább 4-5 méter legyen.
Kerüljük a nyitott térségben történő gyors mozgást, mert ha a környezetünkben nincs kiugróan magas pont, akkor megnő annak a kockázata, hogy villámcsapás ér minket.
Tartsuk távol magunkat a vízfelületektől, vízmosásoktól, mert mint tudjuk, a víz kiváló elektromos vezető.
Veszélyt jelentenek a fémből készült korlátok, láncok, létrák, amelyek nagyon jól vezetik az elektromosságot, bár hozzá kell tenni, hogy nem vonzzák a villámokat.
AUTÓ ÉS VIHAR
Ha viharjelzés ellenére is autóba szállunk, ajánlatos az összes csomagtartórendszert az autóról leszerelni. Egy csomagtartó, egy biciklitartó vagy akár egy síbox felfogja a szelet, ami ahhoz vezethet, hogy könnyebben elveszítjük az uralmat az autó felett.
Gépkocsival utazva a legcélszerűbb a fáktól, elektromos vezetékektől, épületektől, magas tárgyaktól távol az út szélén megállni. A szél ugyanis nehezebben sodorja el az álló, mint a mozgó járművet ! A gépkocsi karosszériája akkor is megvédi a benne ülőket, ha azt a szél felborítaná, vagy esetleges villámcsapás esetén a jármű fém alkatrészei elvezetik az elektromosságot (Faraday-kalitka), így megóvják a benne tartózkodókat az áramütéstől.
Vezetés közben mindkét kézzel fogjuk a kormányt, hogy adott esetben az oldalszélben finoman ellen tudjunk kormányozni. Hidakon, alagutakból kifelé, házak védettségében és zajvédő falakat elhagyva az erős oldalszél veszélye a legnagyobb.
Vihar esetén ajánlott megelőzően és előrelátón vezetni. Így nagyobb az esély rá, hogy időben kikerülünk olyan repülő tárgyakat, mint letört ágak, reklámtáblák vagy műanyag fóliák. A lassabban közlekedő járműveknek jobb az útfekvésük. Ezenkívül érdemes nagyobb követési távolságot tartani.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy vihar esetén inkább kerüljük az autóvezetést. Arra is ügyeljünk, hol hagyjuk kocsinkat, lehetőleg ne állványok vagy fák közelében parkoljuk le.
EGYÉB TUDNIVALÓK
Leszakadt elektromos vezetéket ne közelítsen meg! Még a leszakadt vezetékek is feszültség alatt lehetnek a talaj pedig – különösen, ha átázott- nagyobb távolságra is képes elvezetni az áramot.
Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés, tábortűz, szalonnasütés stb.).
Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk le társainktól.
Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. A háziállatokat zárjuk be.
Miután a kerékpárok az esetek túlnyomó többségében valami jól vezető anyagból állnak, nem egészséges rajtuk tartózkodni.
Nehéz motorkerékpárokat a dőlésveszélyt elkerülendő érdemes duplán kibiztosítani.
Vihar esetén az egyik legnagyobb veszélyt a szél által sodort kisebb-nagyobb tárgyak, például letört faágak, nagyobb törzsek, téglák, a tetők különböző elemei, televíziós antennák jelentik. Ezért igyekezni kell valamilyen épületben menedéket keresni.