Merengella elkísérte a vándorokat a fűzfalabirintusig, majd búcsúzóul így szólt: Teljes szívemből kívánom, hogy szerencsésen hazatérjetek! Remélem, rátaláltok a hetedik varázsszerre, és a falutokba visszaköltözik a szeretet és a boldogság...
A sziklás hegyről lefelé baktatva vidáman beszélgettek a barátok. Annyi fáradság, vándorlás és küzdelem után végül mindegyikük álmának helyszínére eljutottak, és hat varázslatos holmival igyekeztek hazafelé...
Miután a barátok elbúcsúztak a törpéktől, kiléptek a szabadba. Eltartott egy ideig, amíg a barlang sötétsége után szemük hozzászokott a világossághoz. Megálltak, hogy körülnézzenek...
Szamóca, Bukfenc, Vadóc, Lompos, Huhi és Bendő a napraforgómezőről a törpék rubintbányája felé igyekezett, hogy megszerezze a pocok álmában megjelent legkisebb drágakövet...
Kis hőseink a nagy kaland után ismét az erdőben éjszakáztak. Álmuk azonban nem tartott sokáig, már kora hajnalban fölkeltek, hogy útnak induljanak Huhi álmának helyszínére, a napraforgómezőre. A kisbagoly javaslatára indulás előtt felkeresték az erdő bölcs baglyát, hogy útbaigazítást kérjenek tőle...
A kis barátok a kalandos nap után úgy döntöttek, hogy az erdőben éjszakáznak. Igencsak elfáradtak már a sok vándorlásban, nagy szükségük volt egy kiadós alvásra. Bukfenc javaslatára sátrat készítettek a vitorlavászonból...
A hat vándor gondolkodóba esett, merre folytassák útjukat. Kis csend után Szamóca leguggolt a patak partján és kedvesen megszólította a halat...
Bendő rendíthetetlen volt. Hiába kérlelték a manók, győzködték az állatok, duzzogva ücsörgött a szétszóródott kalácsmorzsákon. Nem ingatta meg semmi. Horkoláb madárkái az ablakpárkányról szemlélték a jelenetet, buzgón csicseregtek egymásnak, ki tudja, talán a kis pocok miatt méltatlankodtak...
Amikor elunták a várakozást, megkérték az egyik fán lakó madárkát, hogy szóljon a varázslónak. A csiripelésre egyszer csak felébredt Horkoláb, és halk dörmögéssel szólalt meg. Az álmodóját! Hát már sehol sem lehet nyugta a magamfajta öreg varázslónak? Pedig épp csuda érdekes álmot láttam! – morfondírozott fennhangon, majd kitekintett az ablakon...
Szamóca és Bukfenc nem sokáig töprenkedett, elindultak bölcs Bagoly apóhoz. A hatalmas gesztenyefán, az odú fölött egy kis táblán a következő felirat állt: „Bagoly apó tanácsadó odúja”. Nagy meglepetésükre, Bagoly apó kis unokája, Huhi kiáltott le hozzájuk a magasból...