Néhány napig tartó, kisebb hasmenés minden gyereknél előfordulhat, de hosszú ideig fennálló vagy rossz általános állapottal járó hasmenés mindig orvosi vizsgálatot indokol.

Hasmenéssel járó fertőző betegségek

A hasmenés leggyakoribb oka valamilyen fertőző ágens által okozott betegség. Valójában csecsemő- és gyermekkorban az egyik leggyakoribb oka az orvosi vizsgálatoknak a hasmenés.

A leggyakoribb kórokozók:

  • baktériumok (salmonella, campylobacter, shigella)
  • vírusok (rotavírus, calicivírus)
  • paraziták (Giardia lamblia, Entamoeba hystolitica)

Gyermekek között leggyakrabban a rotavírus, a salmonella és a campylobacter okoz hasmenést. A rotavírus a légutakon keresztül, tárgyak vagy a kéz közvetítésével kerül a szervezetbe. A legtöbb betegség az őszi-téli és kora tavaszi hónapokban fordul elő. A salmonellát és a campylobactert csaknem mindig élelmiszer közvetíti: vezető szerepe van ebben a baromfihúsból és a tojásból készült, nem kellően hőkezelt ételeknek. A klinikai kép alapján a kórokozóra legtöbbször nem lehet következtetni, ennek kimutatásához a széklet mikrobiológiai vizsgálata szükséges.

A fertőzéses jellegű hasmenéses betegségek kezelésének lényege az elvesztett folyadék és ásványi sók visszapótlása. Nagyfokú folyadékvesztés és/vagy elégtelen folyadékfogyasztás esetén infúziót kell adni! Az infúziós kezelés indokoltságának megállapítása és megtervezése orvosi feladat. Ha a gyermek jól itatható, az elfogyasztott folyadékot nem hányja ki, akkor a kis és közepes fokú folyadékvesztés itatással is kezelhető. Fontos, hogy az itatással pótolt folyadék mindig cukortartalmú legyen! Erre a célra legmegfelelőbbek a szénsavmentes ásványvízzel készült szörp, tea, valamint az ásványvízzel higított szűrt gyümölcslevek, üdítők. Az itatott folyadékot célszerű lehűteni, mert a langyos folyadéknak önmagában is hányingerkeltő hatása lehet. Egyszerre kevés folyadékkal, de gyakran kínáljuk a gyermeket! Az ásványi sók pótlására többféle, gyógyszertárban készített, illetve gyári készítmény is rendelkezésre áll (RES 55, Normolyt).

Hasfogó vagy székletfogó gyógyszert nem szabad alkalmazni, egyes gyümölcsök, zöldségek viszont a hasmenéses széklet víztartalmát képesek megkötni, ezért adásuk ajánlott. Ilyenek a hámozott, reszelt alma és a répa. Nagyobb gyerekeknél a ropi fogyasztása a nátrium, a banáné pedig a kálium visszapótlását segíti. Banán adásakor figyelembe kell venni annak magas cukortartalmát, melynek emésztéséhez ép bélnyálkahártya szükséges. A banán túlzott fogyasztása súlyosbíthatja a hasmenést.

A vizelet hiánya, a bágyadtság hasmenéses betegségekben a súlyos kiszáradás jele, ilyenkor a gyermeknek kórházi ellátásra van szüksége!

Ne feledje: csecsemőknél a folyadékvesztés pótlás nélkül a vártnál sokkal hamarabb kiszáradáshoz vezet!

Hányás mellett a hasmenéses gyermek folyadékpótlása itatással nem oldható meg biztonsággal, így hamarabb kell orvoshoz fordulni! Hányáscsillapító gyógyszerrel a fertőzés miatt jelentkező hányás nem szűntethető meg, emellett ezen gyógyszerek kedvezőtlen idegrendszeri mellékhatása is problémát okozhat!

A diétával kapcsolatban megoszlanak vélemények. Rövid ideig tartó hasmenéssel járó fertőzés esetén az étvágytalan gyermek önkéntelenül diétázik, nem szükséges azt erőltetni. Nem követ el hibát az a szülő, aki könnyen emészthető, ízletes ételekkel kínálja gyermekét. A hasmenés ideje alatt az elfogyasztott tej, tejtermék mennyiségét érdemes csökkenteni, mivel a tejcukor bontását végző enzim a fertőzés következtében sérülhet. Kerülendők a zsírban sütött csipszek, a magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök. Fertőzéses jellegű hasmenéses betegségekben szenvedőknek antibiotikum adása legtöbbször felesleges, de ennek szükségességét eldönteni orvosi feladat.